Borgerhout
Borgerhout település Belgiumban, Flandria régió Antwerpen tartományban található, Antwerpen város része. Lakossága 41 614 fő (2006-os adat), teljes területe 3,93 km².
A település területét két részre osztja Antwerpen egyik fő közlekedési útvonala, amelyek a régi városfal helyén épültek. Ennek megfelelően Borgerhout két részét intra és extra muros néven ismerik a helyiek.
Az intra muros részen halad keresztül a Turnhoutsebaan nevű főút. Ez a település bevásárlóutcája, számos üzlettel és bevásárlóközponttal. Nem hivatalosan "Borgerokko" néven ismerik, mivel jelentős számú, elsősorban marokkói eredetű bevándorló telepedett meg itt.
Az extra muros rész csendesebb lakóövezet, a Herentals felé vezető út körül alakult ki. A népességét túlnyomórészt fehér, középkorú és tehetősebb, jelentős zöldövezettel és alacsonyabb népsűrűséggel.
Borgerhouot intra muros szomszédai Antwerpen városán belül a Zurenborg Antwerp, Antwerp-Noord és a Statiekwartier, amelyek Antwerpen legnyüzsgőbb kerületei, késő ájszakáig nyitva tartó boltokkal és szórakozóhelyekkel. Az extra muros rész Berchem és Deurne résztelepülésekkel szomszédos.
A település első említése 1214-ből származik, amikor még "Borgerholt" néven ismerték. A középkor során végig a közeli Deurne városától függő, falusias település volt. A közeli Berchem és Kiel-hez hasonlóan a 16. századi reformáció során számos nyílt színi misét (Hagenpreek) tartottak a kálvinisták, mivel a templomba nem engedték be őket.
A 16. századtól kezdve Borgerhout fejlődésnek indult, mivel erre vezetett az Antwerpent Turnhout-tal és Herentals-al összekötő fő útvonal és számos gazdag kereskedő telepedett meg itt. Ekkoriban kezdett a település gazdasága mindinkább Antwerpentől függeni.
1795-ben a francia megszállás során Deurne-Borgerhout néven összevonták a két települést és közös önkormányzatot kaptak. 1836-ban a két település közigazgatása önállósult, majd egy évvel később Borgerhout önálló egyházi kerületbe került.
A 19. század során számos üzem települt ide. 1859 és 1864 között jelentős erődítési munkák folytak az antwerpeni katonai kerület irányítása alatt és a település területének mintegy 20%-át kisajátították katonai célra. Az intramuros rész ekkor indult jelentős fejlődésnek a Turnhoutsebaan mentén, mígnem teljes mértékben összenőtt Antwerpen városával.
A 20. század során Borgerhout ipari jellege eltűnt, a gyárak elköltöztek és a település mint Antwerpen egyik elővárosa fejlődött tovább. A lakosság rohamos növekedésnek indult és 1931-ben érte el csúcspontját, amikor 56 570 fő lakott Borgerhout-ban. A második világháború után a tehetősebb lakosok elhagyták a települést, Antwerpen távolabbi és csendesebb külvárosaiba költöztek, de a kivándorlás némileg ellensúlyozta a főleg marokkói származású külföldiek betelepülése.
A település területét két részre osztja Antwerpen egyik fő közlekedési útvonala, amelyek a régi városfal helyén épültek. Ennek megfelelően Borgerhout két részét intra és extra muros néven ismerik a helyiek.
Az intra muros részen halad keresztül a Turnhoutsebaan nevű főút. Ez a település bevásárlóutcája, számos üzlettel és bevásárlóközponttal. Nem hivatalosan "Borgerokko" néven ismerik, mivel jelentős számú, elsősorban marokkói eredetű bevándorló telepedett meg itt.
Az extra muros rész csendesebb lakóövezet, a Herentals felé vezető út körül alakult ki. A népességét túlnyomórészt fehér, középkorú és tehetősebb, jelentős zöldövezettel és alacsonyabb népsűrűséggel.
Borgerhouot intra muros szomszédai Antwerpen városán belül a Zurenborg Antwerp, Antwerp-Noord és a Statiekwartier, amelyek Antwerpen legnyüzsgőbb kerületei, késő ájszakáig nyitva tartó boltokkal és szórakozóhelyekkel. Az extra muros rész Berchem és Deurne résztelepülésekkel szomszédos.
A település első említése 1214-ből származik, amikor még "Borgerholt" néven ismerték. A középkor során végig a közeli Deurne városától függő, falusias település volt. A közeli Berchem és Kiel-hez hasonlóan a 16. századi reformáció során számos nyílt színi misét (Hagenpreek) tartottak a kálvinisták, mivel a templomba nem engedték be őket.
A 16. századtól kezdve Borgerhout fejlődésnek indult, mivel erre vezetett az Antwerpent Turnhout-tal és Herentals-al összekötő fő útvonal és számos gazdag kereskedő telepedett meg itt. Ekkoriban kezdett a település gazdasága mindinkább Antwerpentől függeni.
1795-ben a francia megszállás során Deurne-Borgerhout néven összevonták a két települést és közös önkormányzatot kaptak. 1836-ban a két település közigazgatása önállósult, majd egy évvel később Borgerhout önálló egyházi kerületbe került.
A 19. század során számos üzem települt ide. 1859 és 1864 között jelentős erődítési munkák folytak az antwerpeni katonai kerület irányítása alatt és a település területének mintegy 20%-át kisajátították katonai célra. Az intramuros rész ekkor indult jelentős fejlődésnek a Turnhoutsebaan mentén, mígnem teljes mértékben összenőtt Antwerpen városával.
A 20. század során Borgerhout ipari jellege eltűnt, a gyárak elköltöztek és a település mint Antwerpen egyik elővárosa fejlődött tovább. A lakosság rohamos növekedésnek indult és 1931-ben érte el csúcspontját, amikor 56 570 fő lakott Borgerhout-ban. A második világháború után a tehetősebb lakosok elhagyták a települést, Antwerpen távolabbi és csendesebb külvárosaiba költöztek, de a kivándorlás némileg ellensúlyozta a főleg marokkói származású külföldiek betelepülése.
Térkép - Borgerhout
Térkép
Ország - Belgium
Belgium zászlaja |
Etnikailag és nyelvileg is sokszínű ország, három fő csoporttal, a holland nyelvű flamandokkal, a francia nyelvű vallonokkal és egy német nyelvű közösséggel a keleti régióban. Az ország fővárosa, ami egyben az Európai Unió egyik székhelye is, Brüsszel. További nagyvárosai: Antwerpen, Gent, Charleroi, Liège és Brugge.
Valuta / Nyelv
ISO | Valuta | Szimbólum | Értékes jegyek |
---|---|---|---|
EUR | Euró (Euro) | € | 2 |
ISO | Nyelv |
---|---|
FR | Francia nyelv (French language) |
NL | Holland nyelv (Dutch language) |
DE | Német nyelv (German language) |